A ,,legmagyarabb Habsburg", aki március 9-én született

József nádor Habsburg József Antal néven született 1776. március 9-én Firenzében. Édesapja II. Lipót volt, akiből később német-római császár és magyar király lett. Bátyja I. Ferenc, aki pedig a Habsburg birodalom uralkodójává vált.

József Antalt, a kisebbik fiút 1795-ben Magyarország helytartójává nevezték ki, majd 1796-tól haláláig a nádori posztot töltötte be. Magyarország vezetőjeként mindvégig ragaszkodott a Habsburg birodalom fenntartásához. Ugyanakkor kezdettől felismerte, hogy a Magyar Királyság alkotmányos keretek között történő irányítása sokkal eredményesebb lehet a központosító - rendeleti úton való kormányzásnál, amit bátyja, I. Ferenc képviselt.

József nádor, mint városrendező? Vajon a mai város milyen részletei kapcsolhatók az ő tevékenységéhez?

József nádor ellenezte, hogy a bécsi udvar Magyarország gazdasági érdekeit a birodalom más tartományai érdekeinek rendelje alá. Támogatta a magyar nyelv ügyét (1844-ben az ország hivatalos nyelve a magyar lett) és a véleményszabadságot is. A Nemzeti Múzeum és Könyvtár fejlesztője volt, értékes gyűjteményekkel gyarapította az intézményt.

A bécsi Habsburg rokonok azonban nem díjazták munkásságát, magyarbarátnak és hűtlennek tartották, sőt még a letartóztatását is fontolgatták.

A nádor a szépséges, folyamparti fekvésű, de akkoriban nagyrészt még falusias jellegű Pestből elegáns nagyvárost, korszerű tartományi székhelyt kívánt alkotni. Ekkoriban történhetett, hogy feleségének, Alekszandra Pavlovnának, I. Sándor orosz cár leányának köszönhetően megismert egy különleges bizottságot, melynek feladata az éppen világvárossá alakuló Szentpétervár fejlesztése és az épülettervek elbírálása volt.

József nádor tehát nekilátott a nagy feladatnak. Első lépésként felkérte Hild János építészt egy átfogó pesti városrendezési terv elkészítésére, amely 1805-ben készült el. Az a tény, hogy a Bécsi udvar mindezt gond nélkül engedélyezte, a napóleoni háborúkkal kapcsolatos okokra, Bécs franciák általi fenyegetettségére vezethető vissza.

Ezt követően a nádor a király elé terjesztette Hild munkáját és annak megvalósítására bizottság létrehozását kezdeményezte. 1808-ban megérkezett Magyarországra az uralkodói beleegyezés a pesti Királyi Szépítő Bizottság nevű városrendező hatóság felállításáról, amely a későbbiekben egészen 1860-ig működött.

A Szépítő Bizottság irányította a köz- és magánépítkezéseket, kijelölte a külvárosok terjeszkedésének irányát. Véget ért az engedély nélküli építkezések kora. A városban élénk építő tevékenység kezdődött, sok új ház valósult meg az átalakítások és emeletráépítések mellett.

Megépültek a Duna rakodópartjai, habár a valódi folyószabályozás még nem történt meg, arra csak az 1867-es kiegyezés után került sor. A bizottság kiépítette a csatornahálózatot, fásította a főutakat.

1839-ben építési szabályzatot is kiadott a hatóság. Ez meghatározta az emeletek számát, a lakások méretét, valamint előírta a homlokzatok díszítését és színezését is.

Széchenyi István gróf nagyon tisztelte József nádort városfejlesztési tevékenységéért, egy dologban azonban mégsem értettek egyet. A nádor ugyanis úgy vélekedett, hogy a városon belül nem kívánt dolog a nagyarányú parkosítás és a sok szabad tér. Például az 1830-as rendkívül zord télen a nádor kivágatta a Városligeti fasor nyárfáit és azokat szétosztotta a szegények között tűzifa céljára, amivel jókora felháborodást keltett. A korabeli Lipótváros egyetlen parkja a gróf által kezdeményezett Széchenyi-sétány lett.

A nádor riválist látott ugyan a legnagyobb magyarban, de melléállt a Lánchíd építése kapcsán, a dunai és balatoni gőzhajózás megindítása, valamint az Al-Duna szabályozása ügyében is.

1815-ben a bécsi udvar a napóleoni háborúk miatt nem tudta megakadályozni a magyar katonatisztek képzését elrendelő törvénycikk elfogadását. 1829 és 1836 között felépült a tisztképzés pazar épülete, a Ludovíceum. Azonban végül a Habsburgok nem engedték a nádornak, hogy megindítsa a tisztképzést, ezért az épület évtizedekig használatlanul állt. Az 1838-as nagy pesti árvíz alkalmával ideiglenesen ide menekítették a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, sőt, az otthonát vesztett lakosság is ide menekült. Jóval később, az 1867-es kiegyezés után azonban a nádor egyik fia, József főherceg lobbijának eredményeként végül megkezdhette munkáját a Ludovika Akadémia, amely a bécsújhelyi katonai akadémiával azonos rangot kapott.

A Szépítő Bizottság létrehozta a József nádor (akkoriban József) teret, a Vörösmarty (akkoriban Színház) teret. Kiépült az Erzsébet (a korszakban Főpiac) tér, valamint a Széchenyi (eredetileg Kirakodó) tér. Ezeken a tereken és a város más részein is főleg klasszicista stílusú épületeket emeltek.

A bérházak és középületek megtervezése terén a korszak egyik legtermékenyebb építésze Hild József volt. Ő alkotta meg az ország korabeli legnagyobb székesegyházait Egerben és Esztergomban. Pesten az ő munkája volt a város talán legszebb tere, az egykori Kirakodó tér szinte mindegyik, mára sajnos elpusztult épülete. Közülük a Lloyd-palota számított a leglátványosabbnak.

A reformkor másik építész nagymestere a bécsi születésű, magyarrá lett Pollack Mihály volt, aki főleg középületeket alkotott - ő bérházat sokkal kevesebbet tervezett, mint Hild József.

Eredetileg az ő műve volt a Ludovika Akadémia épülete, amit a bécsújhelyi katonai akadémia helyszíni tanulmányozása után tervezett meg. A nagyon szerény díszítésű épület a hatalmas mérete által mégis impozáns hatású lett. A tágas, világos belső terek főúri paloták világát idézték, a vörösmárvány lépcsők szinte királyi rezidenciák világát sugallták. Ezt 1872-ben Linzbauer István építész a korra jellemző historizáló stílusú szellemben alakította át. Megváltoztatta az ablakok egy részének formáját vagy a felső lezárását, bent hatalmas díszterem készült.

Pollack első számú főműve a Nemzeti Múzeum. Ennek az alkotásának köszönhette a bécsi Képzőművészeti akadémiai taggá való választását és ez a tény mindent elmond az épület magas művészi színvonaláról.

Számos további, kevésbé kiemelkedő, de mégis jelentős korabeli építőművész is tevékenykedett ekkoriban a városban, például Hild Károly, Hofrichter József, Kasselik Fidél, ifj. Zitterbarth Mátyás és Zofahl Lőrinc.

A nádor és a bizottság kezdeményezésére született meg maga a Városliget is. 1813-ban írták ki a pályázatot a megtervezésére. A győztes pályamű készítője Heinrich Nebbien, a Brunszvik család német kertépítésze, aki angol stílusú (tájképi) parkot álmodott meg. A kivitelezés évtizedeken át elhúzódott, Nebbien költséges épületei nem készültek el, de a park lényegében az ő elgondolásai szerint jött létre. 

Pest-Buda másik nagy parkja a Margit-sziget lett. A nádor szeretett hobbija a kertészet volt, így a szigeten – a Városligethez hasonlóan – számos platánfát telepíttetett, hazánkban ezáltal meghonosítva e romantikus megjelenésű fafajtát. A sziget kialakításában segítségére volt Tost Károly, egy híres kertészdinasztia tagja.

József nádor szobrának felállítását már 1847-es halálától kezdve tervezték, amire végül politikai okok miatt csak 1869-ben kerülhetett sor. Johann Halbig német szobrász munkája a ma a nádorról elnevezett budapesti téren áll.

József nádor a nádori titulust nem tudta átörökíteni fiaira. Idősebb fia, István mindössze egy évig viselhette a tisztséget. Őt Batthyány Lajos miniszterelnökké való kinevezéséért a Habsburg-udvar felelősségre vonta, majd lemondatta és száműzte a birodalomból. Csupán holtteste térhetett haza, amit édesapjához hasonlóan a budavári királyi palota Habsburg nádori kriptájában helyeztek örök nyugalomra.

A nádor másik fia, József főherceg a Monarchia korában igen sokat tett Magyarország fejlesztéséért. Nádori származása kapcsán Palatinus Jóskának is becézték. Érdemes hozzátenni, hogy őt érdemei alapján, József nádorhoz hasonlóan szintén szokás a legmagyarabb Habsburg megjelöléssel illetni.

A József nádor-féle Királyi Szépítő Bizottság felhelyezte Pestet az elegáns európai klasszicista stílusú városok térképére. A nádornak köszönhetően a halálakor Pest már igen népes, politikai, gazdasági és kulturális központnak számított. Tehát ha jogilag nem is, de sok más szempontból az ország fővárosának tekintették.

Nagy veszteség, hogy az utókor már sok épületet nem láthat ebből a korból, hiszen Buda 1849-es visszavívása (a császáriak ágyúzták a pesti Duna parti palotákat) majd a Monarchia-korabeli historizáló stílusú városfejlesztés, végül a második világháborús pusztítás megtizedelte a József nádor korabeli pesti klasszicista épületállományt.

1. Anton Einsle: József nádor. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/47/Anton_Einsle_-_J%C3%B3zsef_n%C3%A1dor.jpg

2. H. Weinem: Hild József. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/8f/Hild_J%C3%B3zsef.jpg

3. Lloyd-palota Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei, 1879.

4. Than Mór: Pollack Mihály. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/60/Mih%C3%A1ly_Pollack_%28portrait%29.jpg

5. Ludovika. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei. 1890.

6. Nemzeti Múzeum. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei. 1879.

7. Heinrich Nebbien Városliget-terve MúzeumCafé 61. https://muzeumcafe.hu/hu/nebbien-varosligete/

8. József Nádor szobra. Fotó: iStock.com/diegograndi