Szerzetesek, gyógyvizek, villák

Felhévíz és Rózsadomb 1000 éve

Bemutató: 2019.05.18. 

új időpont: 2019.06.30.

A mai Margit-híd budai hídfőjének környéke az Árpád-kor hajnalán nem volt folyamatosan lakott terület, ám a közeli dunai átkelő, valamint az ide telepített szőlőskertek és vízimalmok hasznából mind a Nyulak-szigeti apácák, mind a johannita lovagok bőségben élhettek. Már a legrégibb középkori, latin nyelvű okiratok is szólnak a híres föld alatti karszt barlangokról, melyek felszíni hideg- és melegvizes forrásain létesült Buda első ispotálya és első gyógyfürdője is (bár ez utóbbi inkább volt sáros dagonyázó, mint kifinomult gyógyhely). Mindez lökést adott egy kisebb falunyi - főleg szolgáltatásokból élő - népesség letelepedésére: ők lettek az "ős-Felhévíziek".

Később, a török hódoltság idején megváltozott itt az élet: állandó török lovas helyőrség jelent meg, katonai tábort, lőportárat, és végre tisztességes fürdőket is építettek: így született meg a Szent Lukács fürdő őse, illetve a máig működő, pompás Velibej fürdő. 

Utóbbi megtekintése során nemcsak a törökfürdők hagyományos világába, hanem a 16. századi építészeti technikába, a tervezők és kivitelezők rendkívüli felkészültségébe is bepillantást nyerhetünk.

Már Szulejmán szultánnal megérkeztek Budára az első muszlim hitű szerzetesek is, a különféle rendek Felhévízen és a később Rózsadombnak nevezett magaslat lábánál több kolostort is emeltek. A legismertebb talán az utókor által Gül babaként emlegetett dervis, akinek síremléke (türbéje) az Ottomán Birodalom Isztambultól legtávolabb eső ilyen jellegű építménye Európában. Sétánk során belülről is megtekintjük a frissen felújított, s immár több mint 450 éves épületet, benne a síremlékkel, majd a szomszédos, vadonatúj múzeumban boncolgatjuk tovább a török-kori és utáni világ szálait.

A történelmi időutazás végén annak megyünk utána, hogyan párolgott el végleg a középkori magyar királyság és a török hódoltság öröksége, s ezzel párhuzamosan hogyan született meg - többek között Pollack Mihály és Ybl Miklós koncepciói nyomán - a modern Felhévíz, "hátában" a 19. század végén egy szempillantás alatt beépített Rózsadomb villáinak sokaságával.

Egyet garantálhatunk: a séta végére néhány romantikus - ám korántsem igaz - mítosz és történelmi tévhit végleg megdől majd. Ha kíváncsi a tényekre, jöjjön velünk.

A séta nehézségi foka: kb. 1.3 km gyaloglás, nagyrészt sík terepen, kivéve a Gül baba utcában, ahol egy 140 méteres szakaszon enyhe emelkedőre, majd a türbe megközelítésekor kb. 80 lépcsőre kell számítani (kapaszkodó van!).

A séta vezetője: Dr. Csomós Nikolett 

A sétáról pontos információt (idő- és találkozási pont, ár) a Sétanaptárban kaphatsz. A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt.