8 érdekesség a Tóth Árpád sétányról és a cseresznyevirágról

Szarvasy Eszter írása

2021.április 21.

Habár már második éve, hogy áprilisi napjainkat egy aprócska vírus határozza meg, ráadásul az időjárás sem igazán kegyes hozzánk, a cseresznyevirágok mégis úgy döntöttek, nem várnak tovább.
Az elmúlt napokban kibontották szirmaikat a főváros legszebb virágzó fasorának színes és látványos virágai. Ha van egy kis időnk és valódi tavaszi kikapcsolódásra vágyunk, keressük fel a Budai Várban a Tóth Árpád sétányt!

1.
Ha a Tóth Árpád sétányon sétálunk, valójában a régi középkori várfal tetején járunk. 

2.
Amint a törökök elhagyták a várost, a budaiak szinte azonnal sétálni szerettek volna a korábbi katonai területen. Az első sétány és kettős fasor már az 1720-as évekre megépült. Régebben a neve is tükrözte a történetét: Bástyasétány.
3.
A japán díszcseresznye-fasor telepítése nem túl régi ötlet. A fák az utolsó felújítás alkalmával, 2009-ben kerültek kiültetésre Tihanyiné Tóth Mária tájépítész tervei alapján.
4.
A cseresznyevirág Japán nemzeti jelképe, ünneplése a nemzeti identitás része. A cseresznyevirág neve japánul szakura, az ünnep neve pedig hanami.
5.
A cseresznyevirágok és a hulló szirmok az emberi élet szépségét és gyors elmúlását szimbolizálják.
6.
A középkorban minden máshogy volt. Amikor itt még sétány helyett várfal magasodott, akkor még a japánok sem a cseresznyevirágot ünnepelték, hanem a szilvavirágot.
7.
A nyugati és a keleti ember életfilozófiája alapvetően különbözik egymástól: míg nyugaton az élmények befogadása aktívan történik, keleten inkább passzívan, szemlélődve. Amíg mi sétálva gyönyörködünk a virágzásban, a japán ember inkább letelepszik a fa tövébe a hulló virágszirmok közé és akár az egész napot ott tölti.
8.
A sétányon a rózsaszín telt virágú 'Kanzan' díszcseresznye díszeleg. Japánban egészen másfajta, többnyire szimpla virágú, ötszirmú díszcsereszenyéket ünnepelnek.