A Duna-korzó építészeti csodái a szabadságharc és a kiegyezés tükrében

Budapest világszerte számon tartott, egyedülálló, dombokon, síkságon és folyón átívelő panorámája legkiválóbban a Duna-korzóról vehető szemügyre. Stílusosan a Március 15. térről indulva, a különböző korok évszázados emlékei között bandukolva többek között azt is megtudhatjuk, hogy hol költötték el ebédjüket legszívesebben a márciusi ifjak, vagy hogy milyen nagyszerű építményeket köszönhetünk a 48-as szabadságharcot vérbefojtó osztrák terrornak. Nem utolsó sorban azonban azt is megértjük majd, hogyan oldódott fel mindezen forrongás, szélsőséges indulat a kiegyezést követően egy unikális, forradalmian újszerű magyar építészeti stílus megteremtésében.

Többek között a következő kérdésekre is választ kaphatunk majd:

• Vajon miért akarták arrébb tolni a főváros legrégibb szakrális épületét, a Belvárosi Plébániatemplomot?
  
• Van-e esély arra, hogy visszanyerje régi pompáját a "magyar Versailles"?
  
• Ugyan mi célból építették a Várkert Bazárt?
  
• Hol található a Várhegy legmagasabb pontja?
  
• Milyen természetes képződmények és mesterséges létesítmények rejtőznek a Gellérthegy gyomrában?
• Ki is az a "Kis királylány" valójában?

1860 márc. 15-én a Belvárosi Plébániatemplom előtt kívánták a pesti polgárok 1. ízben megtartani a márc. 15-i ünnepségeket, de a császári haderő Albrecht főherceg vezetésével megakadályozta ezt. Másfél hónap múlva (1860. ápr. 30.) a Belvárosi Plébániatemplomban tartották Széchenyi kényszerű, döblingi öngyilkossága utáni gyászbeszédet (a holttest nélkül), mely megmozdulás nagy lökést adott az alkotmányosság visszaállításához. 

Közös korzózásunk alkalmával emlékezzünk meg mi is március 15-éről, és éljük át mi is a 48-as forrongó tavasz hangulatát nemzeti kultúránk pompás díszletei között!

A sétát Jeney András művészettörténész és történész vezeti. 

Erre a sétára jelenleg nincs kijelölt időpontunk. Cégek és csoportok számára a sétát itt lehet megrendelni: