Dr. Jeney András művészettörténész, történész írása

Budapest legreprezentatívabb sugárútja gróf Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán valósult meg. A politikus korábbi párizsi emigrációja során ismerte meg a széles sugárút-körút hálózat modern városrendezést szolgáló előnyeit.

A kormányfő egy 1868-as városrendezési értekezleten tartott beszédével indította el az európai rangú sugárút, a később róla elnevezett Andrássy út történetét. Számos politikai támadást kapott, például mert nagyrészt hitelből tervezte megvalósítani az építkezést. Kifogásolták, hogy az új út pusztán egy parkba vezetne, valamint többek szerint fontosabb célok is lennének Budapesten, mint egy luxusút megépítése. Mindennek ellenére a gróf keresztülvitte az országgyűlésen az 1870. évi X. törvénycikkelyt, amely az új sugárút kiépítéséről rendelkezett.

Szemben a korábbi sugárutakkal (Rákóczi út, Üllői út, Váci út és a Soroksári út) az Andrássy út teljesen új volt. Kiépítésére ott került sor, ahol a legnehezebb volt: a város akkoriban legsűrűbben beépített és legnépesebb részében, a Terézvárosban. Az új útvonal funkciója a Belváros és a Városliget összekapcsolása volt. Pontosabban, korábban is el lehetett jutni a Ligetbe, de csak a szűk Király utca akkori ájulásra késztető bűze és tüdőrontó pora mellett.

A Sugár út kiépítését a Sugárúti Építő Vállalat szervezte, ami egy bankok által támogatott francia-német-magyar konzorcium volt. A kisajátított telkeket átadták ennek a vállalatnak azon az áron, melyet előtte, a kisajátításkor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa azokért fizetett. A Közmunkák Tanácsát Andrássy miniszterelnök még 1870-ben londoni mintára hozta létre, mint városrendező hatóságot. 1872-ben kezdődtek a bontások és építkezések.

1873 májusában a bécsi tőzsdén nemzetközi gazdasági válság vette kezdetét, amely Európa majdnem minden pénzpiacát megingatta. Rövidesen a Sugárúti Építő Vállalat is beleroppant a krízisbe. A Közmunkák Tanácsának vezetője, Podmaniczky Frigyes báró azonban sokak meglepetésére eldöntötte, hogy mindenképpen megépíti az új sugárutat. Úgy határozott, hogy a konzorcium távozása után a Közmunkák Tanácsa egymaga fogja levezényelni a reprezentatív út kivitelezését. A kiépítés végül a gazdasági világválság miatt a tervezettnél sokkal hosszabban elhúzódott. 1876-ban már átadták ugyan a forgalomnak az útvonalat, de ekkor még a házaknak csak kis töredéke épült fel. A tervezett sugárút végül 1885-re készült el teljes szépségében.

A sugárút négy szakaszra tagolható: egyre lazább a beépítés, egyre alacsonyabbak a házak, és egyre több fa kíséri az útvonalat a Városliget parkjához közeledve. Szemben a rivális bécsi Ringstrasse-vel, az Andrássy út inkább lakó és sétaút lett, kevés középülettel tűzdelték meg. Épületei stilárisan nagyrészt a szigorú historizmus idején születtek, így az akkor uralkodó olasz neoreneszánsz irányzatába sorolhatók. Mindazonáltal megépült itt néhány más stílusokba is sorolható alkotás is. Miért? Például mert az építkezés utolsó éveiben már visszaszorulóban volt az olasz neoreneszánsz divatja és más neostílusok törtek előre. Továbbá utólagos építkezések is történtek. A kivitelezés finanszírozása kezdetben kölcsönből, majd alapvetően a születési- és pénzarisztokrácia pénzéből valósult meg.

1885. április 27-én minden házról elbontották a Sugár út táblákat és Andrássy út feliratúakra cserélték. Az útvonalat az atyjáról nevezték tehát el, aki, mellesleg, ekkor még élt. Erre az időpontra a mintegy 130 palotaszerű épület túlnyomó többsége is készen állt.

Noha a szakirodalom egy része tévesen 1885. május 1-re datálja az ünnepélyes felavatást, kutatásaim során felfedeztem, hogy valójában május 2. tekinthető annak: ekkor nyílt meg az Országos Kiállítás a Városligetben. Ez egy művészeti, kulturális, ipari és mezőgazdasági kiállítás volt. Ezen a napon drapériák, nemzeti lobogók és virágfüzérek díszítették az utcákat, főleg azokat, melyek a budavári palotából a Városligetbe vezettek, így az Andrássy utat is. A feldíszített utcákon ünnepélyesen végigvonult az arisztokraták, a főhercegek és a királyi udvar ünnepi hintósora.

A Nemzet című újság a következőképpen tudósított az Országos kiállítás megnyitójáról:

"Elragadó színgazdag képet nyújtott az Andrássy út. Az amúgy is remek, tömérdek zászlóval, szőnyeggel s nemzeti szinti drapériákkal fölékesített palotasor, közben hullámzó, lelkesedő óriási emberáradattal impozáns látványt nyújtott. Bízvást mondhatjuk, hogy itt volt összegyűlve az egész főváros. Aki nem volt elhalaszthatlan munka, vagy legyőzhetlen betegség által akadályozva, összegyűlt itt, hogy részt vegyen a nagy nemzeti ünnep megnyitásában, melynél impozánsabbat a koronázás óta talán nem is látott a főváros. Képviselve volt ez óriási embertömegben, mely a sugárút egész hosszában egy élő, örömtől, lelkesedéstől tomboló sorfalat képezett, a főváros minden rétege."

Az ünnepélyes vonulás után Ferenc József király a kiállítás egyik termében Hauszmann Alajos építőművész társaságában megnézte az új sugárút számos házának rajzait, majd megjegyezte, hogy az Andrássy út, véleménye szerint, a maga nemében Európának első és legszebb útja. Ezt követően rendszeres szokásává vált hintójával az útvonal elején járva felállva tisztelegni a palotasor szépsége előtt.

Felhasznált irodalom

Az Andrássy út megszületésének története. In: Jeney András: Egy építész életmű a dualizmus korában: Freund Vilmos. Doktori Disszertáció. Budapest, 2021.

Budapesti Hírlap, 1885. április 28.

Fővárosi Lapok, 1885. május 3.

Gábor Eszter: Andrássy út, Városháza, Budapest, 2005.

Magyarország és a Nagyvilág, 1875. 10.03.

Nemzet, 1885. május 2.

Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Budapest, 1931

Az archív utcaképek hivatkozásai:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Andrássy portré:

Fortepan / Szarvasy Mihály