Az ország politikai játszóterei

Séta a megújult Országháztól a Német megszállás emlékművéig

Bemutató: 2017.05.12.

Hogyan fejlődött és változott a mindenkori aktuálpolitika fényében a Szabadság és a Kossuth tér? Az eseményeket nemcsak történetmeséléssel és képzeletben rekonstruáljuk, hanem archív képek segítségével is, miközben alaposan besétáljuk a közelmúltban oly sok átalakításon átesett, a mai napig lélegzetelállító helyszíneket.

Sétánk kiindulópontján, a mai Szabadság téren 200 éve még az elnyomás szimbóluma, az Újépületnek nevezett osztrák kaszárnya tornyosult. Fura módon a "legnagyobb magyar" háza is itt volt a közelben. A korabeli celeb, gróf Széchenyi István a pesti polgárokat gyönyörködtető, fásított sétateret képzelt ide, limonádézóval és a biedermeier életérzés megzavarására alkalmas sporteseményekkel.

Aztán közbeszólt a kiegyezés és a pénzvilág, s a lebontott kaszárnya helyén tőzsdepalota, bank- és áruházak nőttek ki a semmiből. A hivalkodó bérpalotáikba beköltözők azonban sosem tudtak szabadulni a múlttól: Kossuth, Batthyány és a 48-as tábornokok néha titkolt, néha nyíltan megvallott emléke kísértett itt, míg a szomszédos Tömő téren (ma: Kossuth tér) nem egy, hanem egyenesen három parlamentnek megálmodott épületet húztak fel, új politikai centrumot hozva létre.

Minderre a "zűrös" 20. század csak rátett pár lapáttal. Trianon után országzászló, amerikai tábornokszobor és az elszakított országrészeket sirató emlékmű-komplexum került a Szabadság térre. A II. világháború svájci és amerikai zsidómentő akciói is részben itt zajlottak. Később a szovjetek tették le a maguk névjegyét a máig álló emlékművel. A hidegháborús korszak atombiztos földalatti bunkerrel, 1956 pedig Mindszentyvel és sortűzzel, míg az 1989 utáni kormányok szobor- és emlékmű lebontásokkal és állításokkal járultak hozzá a sokrétegű politikai örökséghez.

A séta vezetője: Dr. Csomós Nikolett

A sétáról pontos információt (idő- és találkozási pont, ár) a Sétanaptárban kaphatsz.