Budapesti séták

Az összes séta megtekintéséhez görgessen lefele ezen az oldalon!

Felkerültek a szeptemberi és októberi programok!

Szecessziós kincsvadászat a Belvárosban

Indul a szecessziós sorozatunk 3. része!                  Premier: 2017.10.28

Harmónia, ritmus, kompozíció - a szecesszió játékos, hullámzó, színpompás elemei úgy fonódnak össze az épületeken, mint egy szimfónia hangjai. Hiszen a nagy német költő, Goethe is tudta:

"Az építészet megfagyott zene."

Jöjjenek velünk, álljunk meg egy percre a nagyváros forgatagában!

Tekintsünk fel sóvárogva a különleges homlokzatokra, a gazdag múltra emlékeztető, színekben tobzódó épületekre: a Belvárosban Budapest múlt századi, páratlan és utolérhetetlen építészeti virágzásának lenyomatait láthatjuk.

Az utcákon járva, a régi házak belső udvaraiban és a múlt századi boltokban megérthetjük a régi városrész elképesztő fejlődését, miközben felfedezzük a magyar szecessziós építészet egyedi és sajátos arculatát.

Képzeletünkben velünk sétál derűsen és elégedetten a két jó barát és üzlettárs, akik egyszerre mondtak igent a nyugati haladásra és a magyar kultúra megőrzésére: a magyar szecesszió megteremtőjeként számon tartott Lechner Ödön építész, valamint a kortársai által egyszerűen csak "a legnagyobb magyar fazekasként".emlegetett Zsolnai Vilmos kerámiaművész.

A sétáról pontos információkat (időpont, helyszín, ár) a Sétanaptárban kaphatsz. A séta regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt vagy az oldal alján tudsz. A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt.

Szecessziós kincsvadászat a Lipótvárosban

Látogatás a Magyar Szecesszió Házában


Premier: 

2017. 08.12. 10:00

A nagy sikerre való tekintettel szeptemberre 2 időpontot is meghidettünk!

Szertelen hajlékony vonalak, hullámzó dekoráció, varázslatos magyaros díszítőelemek, kovácsoltvas és kerámia - a múlt századforduló szárnyaló fantáziájú építészei remekműveket alkottak. Kiindulópontunk a Szent István Bazilika, ahonnan a historizmusból az új stílus felé sétálunk térben és időben. Pár lépésre innen lakott Lechner Ödön, a magyar szecessziós építészet megteremtője, aki egy szép napon kijelentette: ,,Nem tartom művészi feladatnak más korok stílusának rekonstruálását." A kiváló mester ettől kezdve egész életét az "új magyar építészet" és a "magyar formanyelv" megteremtésének szentelte.

Hogyan ismerhetjük fel a szecesszió jeleit egy épületen? Utunk során ismertetőjegyeket és megfejtésre váró kódokat kutatva tanúi lehetünk a modern építészet első útkeresésének. Láthatjuk majd a Postatakarékpénztár teljesen eredeti, fantáziadús és harmonikus épületét is, amely Lechner Ödön építészetének csúcsa és összefoglalója.

Hogyan lett egy mállott homlokzatú pesti bérpalotából mesebeli elvarázsolt kastély? Tartsanak velünk egy valódi időutazásra a Magyar Szecesszió Háza mágikus gyűjteményébe, a múlt századforduló idejébe! Ahol járunk, nem múzeum. Belenézhetünk a korabeli bécsi toalett-asztalka fiókjába és kipróbálhatjuk, hogyan működött egy korabeli pénztárgép. A karcsú, kecsesen hajló nők szobrai, pillangó és szitakötő alakú kitűzők, gyöngyökkel hímzett báli ruha és lágy formájú bútorok között itt megértjük, a szecesszió sokkal több, mint építészet.

A Magyar Szecesszió Házába a normál belépőjegy 2000 Ft, de a sétán résztvevők ezúttal 50 %-os kedvezménnyel, 1000 Ft-os jegyáron tekinthetik meg az épület belső tereit és a mesésen gazdag gyűjteményt, szakvezetéssel egybekötve! A Magyar Szecesszió Házának megtekintése a séta végén fakultatív, a belépőjegy megváltása az azt megelőző kb. 2 órás sétán való részvételhez nem kötelező. A sétához csupán a sétajegy (2800 Ft) megváltása szükséges. 

A sétáról pontos információkat (időpont, helyszín, ár) a Sétanaptárban kaphatsz.

A séta regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt vagy az oldal alján tudsz.

A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt.

Szecessziós kincsvadászat a Terézvárosban

Premier:

2017.07.23. 10:00

Hullámzó falfelületek, kígyózó vonalak, mitológiai utalások és titkos jelentést hordozó alakok - a szecesszió kincsei megannyi rejtvényként állnak előttünk. Pár óra alatt megkíséreljük megfejteni a múlt századforduló különös, izgalmas és lenyűgöző új stílusának feladványait a Terézvárosban.

"Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz!" - jelentette ki Lechner Ödön, aki egész életét az "új építészet" megteremtésének szentelte. Idős korában gyakorta üldögélt a Japán kávézóban a zseniális mester, új ötleteken és a művészet lényegén merengve. Képzeletben felkeressük őt törzshelyén, hisz tőle bizonyosan választ kaphatunk kérdéseinkre.

Mi jellemzi a sajátos magyar szecessziós stílust? Hogyan ismerhetjük fel a szecesszió jeleit egy épületen? Mit jelent az "összművészet"?

Kiindulópontunk a Zeneakadémia egészen egyedülállóan díszített épülete és megfejtésre váró szimbólumrendszere. Újító szemléletű építészek, bátor megrendelők és családok történetébe leshetünk be, miközben a szecesszió titkait kutatjuk különleges lakóházak, egy áruház, egy mulató és egy múzeum épületén.

Végül azt is megtudhatjuk, hogyan telefonáltak egymással ükanyáink és ükapáink a távbeszélő készülékek hőskorában.

A sétáról pontos információkat (időpont, helyszín, ár) a Sétanaptárban kaphatsz.

A séta regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt vagy az oldal alján tudsz.

A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt.

Historizmus, szecesszió és világörökség-panoráma

A Duna-korzó építészeti csodái


Időpont: 

     2017.10.29.  15:00

Budapest világszerte számon tartott, egyedülálló, dombokon, síkságon és folyón átívelő panorámája legkiválóbban a Duna-korzóról vehető szemügyre.

  • Vajon miért akarták arrébb tolni a főváros legrégibb szakrális épületét, a Belvárosi Plébániatemplomot?
  • Van-e esély arra, hogy visszanyerje régi pompáját a "magyar Versailles"?
  • Ugyan mi célból építették a Várkert Bazárt? 
  • Hol található a Várhegy legmagasabb pontja?
  • Milyen természetes képződmények és mesterséges létesítmények rejtőznek a Gellérthegy gyomrában?

Sétánk során ezekre és más kérdésekre is választ kaphat majd. Ha értő szemmel kíván tekinteni a világ minden tájáról ideérkező turisták csodálatát is elnyerő panoráma alkotóelemeire, tartson velünk őszi korzózásunkon!

A sétát Jeney András művészettörténész vezeti.

A sétáról pontos információkat (időpont, helyszín, ár) a Sétanaptárban kaphatsz. A séta regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt vagy az oldal alján tudsz. A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt.

Budavári ostromtúra

Életképek '45 poklából

1944 karácsonya fordulópontot hozott Budapest lakosságának életében. Nem az ünnep, hanem a budai oldalon a német-magyar katonai vezetők számára is váratlanul megjelenő szovjet harckocsik és gyalogság miatt. A fővárost és annak elővárosait bekerítették, és kezdetét vette a több mint 50 napon át tartó ostrom, mely azonban nem csupán egy ütközet volt a II. világháború számos összecsapása közül. A fővárosban élők számára ez maga volt a "pokol 50 napja", mindenki számára kitörölhetetlen emléket hagyva hátra. Az ostrom egyben korszakhatárt is jelentett a két világháború közti időszak valamint a szovjet megszállás és a fokozatosan kiépülő kommunista uralom között.

A séta során áttekintést kapunk az ostrom főbb állomásairól, valamint körbejárjuk azon helyszíneket, melyek meghatározóak voltak a Várban lévő lakosság számára. Ismertetésre kerül a lakosság hétköznapi élete és nehézségei az ostrom alatt, és konkrét helyszínek mentén személyes történetek segítségével idézzük fel a háborús ostromélet mindennapjait. A hadtörténelmet kedvelők számára is tartogat érdekességet a séta, áttekintést kapnak a Várban lévő csapatokról az egyes helyszíneken, valamint a kitörésre és a Vár előterének néhány érdekes eseményére is kitérünk.


A sétát Mihályi Balázs a "Budapest ostromkalauz 1944-1945" c. könyv szerzője vezeti.

Premier:  2017.08.26.  10:00

A következő időpont:

 2017.10.08.  15:00

Gondolta volna, hogy

  • Nidosi Imre, a Pesten lévő nyilas csapatok parancsnoka az ostrom alatt a Várban esküvőt tartott szeretőjével, miközben még nős volt;
  • a várban, az Állami Nyomda óvóhelyén nyomtatták a főváros ostroma alatt megjelenő újságokat;
  • a Királyi Palotában a német és magyar csapatok lóvágóhidat rendeztek be, az oroszok pedig a Mátyás templomban tartották a lovaikat az ostrom után;
  • a Magyar Országos Levéltár pincéjében elhelyezett szükségkórházban a német sebesültek a középkori okleveleket használták WC papírnak, ezzel pótolhatatlan dokumentumokat semmisítve meg;
  • az ostrom alatt is működött a Szentháromság utcában pék, és volt olyan bolt, ahol ingyen osztották a készletet a helyi lakosoknak;
  • a Belügyminisztériumban lévő nyilasoktól és csendőröktől pár száz méterre, a Pénzügyminisztérium óvóhelyén, a Szentháromság tér alatt 196 zsidó nőt bújtattak gyermekeikkel magyar tisztviselők;
  • a Magdolna templommal szemközti épület, az Úri utca 72. alatt titokban az MNB óvóhelye épült ki az ostrom előtt, ahol az ostrom alatt civilek húzódtak meg, a trezortermek pedig katonai szükségkórházként funkcionáltak?

Az UNESCO Világörökség listájára 2002-ben került fel Budapest legelegánsabb sugárútja. Ismerkedjünk meg az itt álló középületek, bérházak és villák vagyonos építtetőivel valamint a kiváló építészekkel, akik a magyarországi neoreneszánsz építészet e gyöngyszemét megvalósították. 


Az Andrássy út palotái II.

Az Oktogontól a Hősök teréig

Kiépítésének kezdeményezője, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök volt, akiről még életében nevezték el ezt a pompás fasort. Az osztrák-magyar kiegyezés korának erőteljes gazdasági felívelése biztosította a pénzügyi hátteret e nagyszerű építkezésekhez. Ismerjük meg az egykorú bulvár elképesztő történeteit is.


A sétát a téma jeles szakértője, Jeney András művészettörténész vezeti.

Forrás: Fortepan
Forrás: Fortepan

Míg az Andrássy út palotái I. című sétánk a sugárút belső, városiasabb jellegű szakaszát mutatja be, ezúttal a Liget felé haladunk, ahol egyre lazább beépítésű, egyre több fával kísért szakaszok következnek egészen a Millenniumi emlékműig. Ha eddig még nem került közelebbi ismeretségbe a főváros külföldi turisták által is gyakran felkeresett, a párizsi sugárutakkal vetekedő útvonalával, akkor ezt most megteheti egy kellemes, 2 és fél órás séta keretében. 

A sétáról pontos információkat (időpont, helyszín, ár) a Sétanaptárban kaphatsz.

A séta regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt vagy az oldal alján tudsz.

A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt. 

"Bástyasétány 77" naplementében

Romantikus séta a budavári bástyákon és sétányokon

Ez a sétánk mostanában sajnos nem indul!

Ismerős a cím Eisemann Mihály romantikus operettjéből? Talán nem véletlen! Fővárosunk egyik legszebbnek tartott szegletét, a budai várhegyet kelet, észak és nyugat felől egymásba kapaszkodó sétányrendszert járjuk végig történelmi alapossággal.

Végig kísérjük a várfal építését, rekonstruáljuk bástyáit, védműveit. Megidézzük ostromait, véres visszavételét a töröktől 1686-ban, kulcsszerepét az 1848/49-es szabadságharcban, majd szomorú sorsát 1944/45-ben.

Megvizsgáljuk, hogy a különböző korokban kik és hogyan éltek a Budát védelmező hatalmas falak közvetlen közelében. Lesz múltidézés török pasák, magyar vitézek, rabbik, papok, irodalmi nagyságok, alkotóművészek, kényes arisztokraták, nagyra törő építészek, katonák és kémek regénybe illően izgalmas - ám igaz - élettörténeteinek segítségével.

Végül a sok izgalom után nyugodtabb vizekre evezünk és megpróbáljuk megragadni a "boldog békeidők" vári atmoszféráját, amikor a bástya angol és svájci nevelőnők csevejétől és a közelben lakó arisztokrata csemeték futkározásától volt hangos, és amelynek mágikus hatása alól később Szerb Antal és Tóth Árpád sem tudták magukat kivonni. Utóbbi - romantikus alkat lévén - esténként gyakran üldögélt az itteni padokon, csendben tűnődve "a csillagok néma fordulásán". Ő már tudta, miért.

A sétáról pontos információkat (időpont, helyszín, ár) a Sétanaptárban kaphatsz.

A séta regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt vagy az oldal alján tudsz.

A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt. 

Az ország politikai játszóterei 

Séta a megújult Országháztól a Német megszállás emlékművéig

Hogyan fejlődött és változott a mindenkori aktuálpolitika fényében a Szabadság és a Kossuth tér? Az eseményeket nemcsak történetmeséléssel és képzeletben rekonstruáljuk, hanem archív képek segítségével is, miközben alaposan besétáljuk a közelmúltban oly sok átalakításon átesett, a mai napig lélegzetelállító helyszíneket. 

Sétánk kiindulópontján, a mai Szabadság téren 200 éve még az elnyomás szimbóluma, az Újépületnek nevezett osztrák kaszárnya tornyosult. Fura módon a "legnagyobb magyar" háza is itt volt a közelben. A korabeli celeb, gróf Széchenyi István a pesti polgárokat gyönyörködtető, fásított sétateret képzelt ide, limonádézóval és a biedermeier életérzés megzavarására alkalmas sporteseményekkel.   

Aztán közbeszólt a kiegyezés és a pénzvilág, s a lebontott kaszárnya helyén tőzsdepalota, bank- és áruházak nőttek ki a semmiből. A hivalkodó bérpalotáikba beköltözők azonban sosem tudtak szabadulni a múlttól: Kossuth, Batthyány és a 48-as tábornokok néha titkolt, néha nyíltan megvallott emléke kísértett itt, míg a szomszédos Tömő téren (ma: Kossuth tér) nem egy, hanem egyenesen három parlamentnek megálmodott épületet húztak fel, új politikai centrumot hozva létre. 

Minderre a "zűrös" 20. század csak rátett pár lapáttal. Trianon után országzászló, amerikai tábornokszobor és az elszakított országrészeket sirató emlékmű-komplexum került a Szabadság térre. A II. világháború svájci és amerikai zsidómentő akciói is részben itt zajlottak. Később a szovjetek tették le a maguk névjegyét a máig álló emlékművel. A hidegháborús korszak atombiztos földalatti bunkerrel, 1956 pedig Mindszentyvel és sortűzzel, míg az 1989 utáni kormányok szobor- és emlékmű lebontásokkal és állításokkal járultak hozzá a sokrétegű politikai örökséghez.

A sétáról pontos információkat  (időpont, helyszín, ár)  a Sétanaptárban kaphatsz.

 A séta regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt vagy az oldal alján tudsz.

A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt.  

Az Andrássy út palotái I.

Az Erzsébet tértől a Terror Házáig

A magyar építőművészet leglátványosabb fejlődése az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően vette kezdetét, s tartott egészen a századfordulóig. Építészetünk óriási lemaradását pótoltuk ezekben az évtizedekben. Ezt a sikert a dualizmus korának káprázatos gazdasági prosperitása tette lehetővé. Szinte minden magyarországi város magja ekkor nyerte el mai impozáns képét, de a legnagyobb szabású városrendezési akciókra főleg a Béccsel rivalizáló Budapesten került sor.

A magyarországi historizáló építészet egyik csúcsteljesítménye az elegáns sugárút, az Andrássy út kiépítése. Az elkészült művet kezdeményezőjéről, Andrássy Gyula miniszterelnökről nevezték el.

Sétánk az Erzsébet tér északkeleti csücskétől a Terror Házáig vezet majd. (Az Andrássy út második fele egy másik túra programját fogja képezni.) Mindeközben feltárul majd a múlt, úgy ahogy azt korábban nem ismertük, megismerkedve a pompás palotabérházak és középületek építtetőivel és lakóival, akik a születési- és pénzarisztokrácia köreiből kerültek ki (utóbbiak között a felülreprezentált vagyonos zsidóságról is szót ejtünk majd).

Kerüljünk bensőséges viszonyba az ismertebb (Ybl Miklós, Lechner Ödön) és a mára már kissé elfeledett nevű zseniális építészekkel is (Feszty Adolf, Freund Vilmos, Petschacher Gusztáv), akik ezt a nemzetközi rangú csodát megvalósították - ne feledjük, az útvonal az UNESCO Világörökség része! Gyönyörködjünk értő szemmel a sugárút és közvetlen környékének homlokzataiban és enteriőrjeiben, és hallgassuk a korabeli bulvár meghökkentő történeteit.

A sétáról pontos információt (idő- és találkozási pont, ár) a Sétanaptárban kaphatsz.

A séta regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt vagy az oldal alján tudsz.

A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt.

Budapest koronája

A Hősök terének igaz története - ahogy még nem hallottuk

Egy tér, amelyről legtöbben azt gondolják, mindent tudnak... De vajon tényleg így van? 

Sétánk során arra teszünk kísérletet, hogy bebizonyítsuk: kevés olyan közterületünk van, amelyről annyi félinformáció keringene, s amely az elmúlt 200 évben annyit változott volna, mint a Hősök tere. Mi "nagyítóval" járjuk körbe ezt a helyet, s a tér szobrainak, építményeinek és műemlékeinek alapos bemutatása és az izgalmas részletek felderítése során feltárul a teljes - és igaz - történet.

Megnézzük, hogyan született egy pesti kültelki mocsár szélén precízen fásított liget, annak peremén szenzációszámba menő termálkút, s miért pont e helyet gondolták legalkalmasabbnak nagyjaink, hogy a magyar Millenniumi ünnepségek "kapuja" legyen. És ez még nem minden. A heves politikai viták, művészi féltékenykedések, a tipikus magyar időhúzás és némi korrupció által hátráltatott városszépítési projektek megvalósítása közben szétesett az Osztrák-Magyar Monarchia, elvesztettünk két háborút, volt itt vörös- és fehérterror, jöttek katolikusok és kommunisták, 1956 és rendszerváltás.

Kész csoda, hogy a Hősök tere mindezt túlélte s nemhogy hatalmas nemzeti jelkép, de még UNESCO Világörökség is lett. Van rá bőven ok, miért. 

A sétáról pontos információt (idő- és találkozási pont, ár) a Sétanaptárban  kaphatsz.

A séta regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt vagy az oldal alján tudsz.

A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt.

"A várban lakni világnézet" 

Barangolás az Úri utcán

A budavári Úri utcán végig sétálva az egykori magyar arisztokrácia életét és végnapjait követjük nyomon. Sétánk során - a még látható mellett - igyekszünk rekonstrukciók segítségével bemutatni a vári nemesek már nem létező vagy jelentősen átalakult egykori lakóházait, s a "ki hol lakott" kérdésén túl elmesélni egy-egy történetet róluk úgy, ahogy azt a kortárs Jókai Mór, vagy később Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád látta (s mesélte volna a Szentháromság utcai Huber-féle Sör- és Borház egyik asztalánál egy fenséges libamáj mellett).

Lesznek itt terítéken pletykák, botrányok, rangon aluli és felüli kapcsolatok, politikai pálfordulások s más (nem éppen nemes jellemre valló) esetek.

Menet közben feltárul persze az Úri utcai arisztokraták hétköznapinak éppen nem mondható "hétköznapi" élete is. Vajon mi jelentette többségük számára a nemesi attitűdöt? A szigorú viselkedési szabályok, az etikett? Az öltözködési kódex? Az előre elrendezett kékvérű házasságok? A francia nevelőnő és a gardedám? Netán a kaszinó, a vadászat, a világjárás? Utána járunk.

Képzeletbeli "vendéglátóink" igen előkelők lesznek - csupa báró, gróf és herceg. Sőt, főherceg! Széchenyi, Sztáray, Berg, Augusz, Vay, Zichy, Hatvany, Pallavicini, Szapáry, Hadik, Edelsheim-Gyulay, Batthyány.... S akkor a beházasodó külföldi pénzarisztokraták és a frissen nemesített nagypolgári zsidó famíliák sarjait még nem is említettük, pedig a honi arisztokráciáról alkotott képünket ők tették igazán színessé.

A sétáról pontos információt (idő- és találkozási pont, ár)  itt kaphatsz. 

A séta regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt vagy az oldal alján tudsz. 

A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt.

Láthatatlan városfal

Kutassuk fel Pest középkori városfalát!

Pest városát már a 12. századtól bástyákkal és vizesárokkal övezett magas védőfal vette körül. Na de hol? És ki építtette? És miért? És pontosan hogy nézett ki? És miért nincs már meg? Vagy.... mégis? Járjunk utána! Korzózz velünk!

Sétánk elején szükség lesz némi képzelőerőre, hogy felidézzük az évszázados falakat, és mindazt a nyüzsgést, melyet az egykori városfal vigyázott, jóllehet nem mindig sikerrel. Sok mindennek ma már csak hűlt helyét találjuk: Hatvani és Kecskeméti kapu, északi és déli nagyrondella, sóház és piactér, vigalmi negyed és fogadók, lövöldék és istállók. 

Elképesztő etnikai kavalkádja volt ez a hely magyaroknak, szerbeknek és böszörményeknek, akik közé törökök, később zsidók és evangélikusok vegyültek. Még a 19. században is megfért a falon belül minden társadalmi réteg, a közrendű Petőfitől az újgazdag Ungeren át a mágnás Károlyi famíliáig. 

A túlnyomórészt 19-20. századi városképben azonban ott rejtőzik a titok: árnyas belvárosi udvarokon, apró mellékutcákban, garázsok és pincék mélyén még mindig ott látható (és tapintható!) az egykori történelmi pesti városfal egy-egy, még a török hódoltság előtt emelt szakasza. Együtt indulunk útnak, hogy felkutassuk búvóhelyeit. 

A hajdani fal nyomát követve hamar kiderül, hogy múltunk szó szerint "az utcán hever", nekünk csak a mozaik darabkákat kell gondosan összeilleszteni, így amiről azt hittük öröre eltűnt, itt, a 21. századi Budapesten újra megelevenedik a szemünk előtt.

A sétáról pontos információkat (időpont, helyszín, ár) itt kaphatsz. 

A séta regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt vagy az oldal alján tudsz.

A regisztrációval nem rendelkezők számára sajnos nem tudjuk garantálni a sétán való részvételt. 

Vedd fel velünk bátran a kapcsolatot!

Ha bármi kérdésed van, írd meg nekünk! Kollegáink a legrövidebb időn belül válaszolni fognak. Itt regisztrálhatsz is az egyes sétákra. Ha a pontos indulási indőpontot és helyszínt szeretnéd megtudni, ugorj a Sétanaptár menüpontra.

Kapcsolat

info@korzozzvelunk.hu

+36-30-573-1581 

1132 Budapest, Visegrádi u. 14.

(Személyesen csak előzetes bejelentkezés után áll módunkban fogadni az érdeklődőket.)